- Coinshungary -

Numizmatikai Webáruház

Kategóriák

II.András obulus Éh-163.

IV.Béla bracteata Éh-118.

IV.Béla obulus Éh-256C.

Vencel denár Éh-345.

I.Ulászló denár I-e. EK 29/7/18. UNICUM!

Szapolyai János denár 1530 N-TN/K. RRR!

V.István denár Éh-257.

V.István denár Éh-257. RRR!

V.István Szlavón denár Sz-12. R!

III.István denár Éh-84.

Egyéb egyházi személyek denár. R!

III.Béla kufikus rézpénz Éh-115.

Caracalla 198-217 antoninian.

IV. Antiokhosz bronz AE21 Kr.e-144-142.

Anonim triens Kr.e-211. R!

Hadrian As 117-138.

I.Constantine 306-337 follis.

Vespasian 69-79 denár.

I.Ferenc 30 krajcár 1807 A.

Ferenc József 1 florin 1860 A.

Ferenc József 5/10 krajcár 1860 V.

I.Lipót 3 krajcár 1695 C-M.

Ferenc József 10 korona 1912 K-B.

Szent István Artex 5 pengő 1938.

Erzsébet Buda koronázási zseton 1867.

Pázmány 2 pengős sor.

1 pengős sor

al-Mujahid Ali 1321–1363 dirham.

II.Ferdinánd 2 krajcár 1637.

V.Ferdinánd Lombardia koronázási zseton 1838.

Báthory István denár 1585.

al-Mujahid Ali 1321–1363 dirham.

Ferenc József 4 forint 10 frank 1884 K-B.

II.Lipót Frankfurti koronázási érem 1790.

Ferenc József 20 krajcár 1852 A. R!

II.Géza denár Éh-58. RR!

IV.Béla denár Éh-241.

III.András denár Éh-237. R!

II.Géza denár H-118.

Hunyadi Mátyás denár C-S Éh-557e. R!

Hunyadi János obulus B-I. R!

1 forint 1946.

V.Ferdinánd tallér 1845 A.

I.Ferenc 1/2 tallér 1815 A.

II.József 1/2 tallér 1783 B.

Valentinian 364-375 solidus. FDC!

Nerva 96-98 denár.

Simmering Kelta drachma Kr.e-70-40.

Rudolf tallér 1593 K-B.

III.Béla tálkapénz Éh-114.

III.Béla tálkapénz Éh-114.

III.Béla tálkapénz Éh-114.

III.Béla tálkapénz Éh-114.

III.Béla tálkapénz Éh-114 fordított hátlap! RR!

I.Kaykhusraw 1192-1196 dirhem.

I.Kaykhusraw 1192-1196 dirhem.

Kabinet sor 1966.

Széchenyi 10 forint 1948.

Petőfi 5 forint 1948.

Petőfi 5 forint 1948.

Olaszország 5 lira 1927.

Olaszország 10 lira 1928.

Brazília 1000 réis 1913.

Trajan 98-117 denár.

Trajan 98-117 denár.

Septimius Severus 193-211 denár.

Maria Ludovika Pozsonyi koronása 1808.

IV.Béla Szlavón denár Sz-3.

IV.Béla Szlavón denár Sz-4.

IV.Béla Szlavón denár Sz-3. R!

Hunyadi Mátyás aranyforint n-sárkányfejek.

Tízezer Milpengő 1946. / -EF

Egymilliárd Milpengő 1946. / EF

Egymilliárd Pengő 1946. / EF

Tízezer Pengő 1945. / EF+

50 Pengő 1932. / EF+

Rozsnyó 1 pengő krajczárra 1849. / EF+

5 Forint 1848. Barna széria. / VF

5 Forint 1848. Barna széria. / -VF

50 Pengő 1932. / VF

5 Forint 1848. Piros széria. / -VF

5 Forint 1848. Piros széria. / VF+

Tízezer Pengő 1945. / F+

Tízezer pengő 1945. / VF

Ötvenezer Adópengő 1946. / UNC

Egymillió B.-Pengő 1946. / aUNC

Százmillió B.-Pengő 1946. / aUNC

Antigonos drachma Kr.e-320-306. R!

Nagy Sándor drachma Kr.e-336-323.

Ferenc József 6 krajcár 1848 A.

Ferenc József 6 krajcár 1848 C.

I.Lipót denár 1694 KB.

I.Ferdinánd denár 1555 N-C.

II.András obulus Éh-191. R!

Nagy Sándor drachma Kr.e-336-323.

10 fillér 1967. R!

II.András obulus Éh-177. RRR!

Péter denár Éh-2.

Bizonytalan Szlavón obulus SZ-28. RR!

Kelta Eraviszkusz denár Kr.e 76-75.

Julia Mamaea 222-235 sestertius.

II.Ferdinánd tallér 1631 K-B.

II.Géza denár H-118. R!

IV.Béla obulus Éh-254. R!

A pénz története.

Jelenlegi ismereteink szerint a pénzverés az ie. 7. századba nyúlik vissza, amikor is Gügész, Lüdia királya készíttetett elsőként vert pénzt. Ettől valószínűleg nem sokkal lemaradva már néhány görög poliszban (pl. Argosz, Aigina) is megindult a pénzverés. Az első pénzeket még nem tiszta aranyból vagy ezüstből verték, hanem e kettő természetes keverékéből, ún. elektronból. (Plinius szerint az elektron legfeljebb 4/5 rész aranyat és legalább 1/5 rész ezüstöt tartalmazott.) Az első pénzek alakja ovális, tojásdad vagy szabálytalan volt. A kezdetleges előállítási technika miatt a pénzeken lévő ábrázolásoknak nem volt különösebb művészi értéke. A görög ezüstpénzeken nem volt értékjelzés, az érméket méreteik (nagyság és súly) különböztették meg.

A numizmatika vizsgálódási körébe tartozik:

  • a pénz tulajdonságai, sajátosságai
  • a pénzek fizikai jellemzõi (anyag, súly, felirat, ábrák, fémtartalom stb.)
  • a pénzverés, pénzkészítés, pénzhamisítás
  • a pénzhasználat, pénzforgalom a nem fizetõeszközként használt érmék (emlékérmek, plakettek, zsetonok)

A numizmatika szempontjából pénznek minõsül minden olyan, meghatározott értékkel rendelkezõ tárgy, amely belsõ értéke vagy valamely törvényerejû rendelkezés következtében a kereskedelmi forgalomban - hosszabb vagy rövidebb ideig - állandó fizetési eszközként használatban volt.

Nagy Sándor volt az első, akinek pénzein az istenek ábrázolását emberábrázolás - saját arcképe - váltotta fel. A nagy kiterjedésű ókori államok mindegyikének szüksége volt az egységes pénzrendszer bevezetésére, amely a birodalom egyik fontos kohéziós tényezője volt. A numizmatika elnevezés a görög eredetû 'nummos' szóból származik. Onnan került át a latinba, miként azt a 2. században élt grammatikus, Sextus Pompeius Festus is feljegyezte. Mindkét nyelvben a forgalomban lévõ törvényes pénzt jelentette. Paulus Diaconus, a Nagy Károly udvarában élt történetíró a latin nummus szót a görög nomisma szóból eredezteti, ugyancsak pénz jelentéssel.

ÁSZF Adatvédelmi tájékoztató Adatvédelmi Szabályzat